
Egyszerű mese
Most egy kicsit szükségem van magányra, befelé fordulásra, csöndes érésre. Időre, hogy mindent átgondolhassak.
Nekem nem kell száz év, ez felfoghatatlanul hosszú idő. A fontos és nehéz életszakaszoknak, különösen a nővé érésnek gyönyörű metaforája ez a száz évnek tűnő idő.
Nekem elég lesz __________ (perc/óra/nap/hónap/év).
Háttér
Látszólag leszek csak passzív: saját, mélyebb lelkivilágomba fogok leszállni.
Megoldás
Azt akarom, hogy egy időre szűnjön meg a világ és én is szűnjek meg a világ számára. Meg akarom tapasztalni ennek a borzongató szépségét.
Emlékszem...
Kezdem már érteni Csipkerózsikát!

Kérdések
Amikor Csipkerózsika felébredt, látszólag mindenki ott folytatta, ahol 100 évvel azelőtt abbahagyta…
- Anyaként is el tudom engedni a gyerekemet, vagy csak én akarok független lenni az anyámtól?
- Másokhoz kapcsolódni könnyű, de önmagamhoz is tudok kapcsolódni ?
- És ha igen, miért nem?

„Mindegy, hogy Csipkerózsikaként vagy királyfiként élsz-e, esetleg a mostoha jelmezét se mindig sikerül levetni magadról… készíts egy térképet, egy útvonaltervet, aminek a segítségével mások eljuthatnak hozzád, ha letelt a 100 évetek.”